„Tanulj teológiát, és minden út megnyílik előtted!” A teológiai tanulmányok olyan foglalkozásokra is felkészítenek, melyekre talán gondolni se mersz. Így van ez akkor is, ha a teológia néha szerényen reklámozza önmagát az egyetemi szakok palettáján.

Érdekes megfigyelni a leendő teológus hallgatókkal folytatott beszélgetésekben egyfajta bizonytalanságot akkor, ha ezek a beszélgetések a teológus diplomával járó szakmai lehetőségekről szólnak. A teológiai tanulmányok iránt érdeklődő diákokat aztán gyakran pozitívan meglepi az, hogy a papi vagy hitoktatói pályán túl milyen sokféle szakmai lehetőség kínálkozik azok számára, akik teológiát tanulnak. Azok pedig, akik a teológiát már felsőbb éveken tanulják, már látják azt, hogy az élet számtalan területébe, akár foglalkozás szintjén is, bekapcsolhat a teológia és nem is akárhogyan.

A teológia tanulmányozása egyrészt vonzó, másrészt néha elrettentő, mert a tanulmányok elején az ember nem mindig tudja, hogy mire is lesz jó az a teológia. Sok hallgató valószínűleg azért nem kezd el teológiát tanulni, mert nem tudja, miért is csinálja? És honnan is tudná valaki a tanulmányok elején, hogy hogyan kamatoztathatja majd a megszerzett kompetenciákat a szakmai életben, hiszen még talán alig értette meg, hogy a teológia az nem jámbor eszmecsere, hanem egy olyan tudomány, mely átfogó látásmódot, kritikus gondolkodást és tettrekészséget tanít és erre az élet minden területén szükség van. A tanulmányai végén aztán rádöbben erre a hallgató is, feltéve, hogy ha figyelmes, és akkor lenyűgözi őt a teológia szakmai kapcsolódási pontjainak egy szinte szokatlan sokszínűsége. Érdemes a felvételi időszakában a teológia tudományának néhány pragmatikus kihívására és lehetőségére figyelni úgy, hogy feltesszük közben azt a komoly kérdést, hogy mégis milyen szakmák jöhetnek szóba a teológus hallgatók esetében? És mi az, ami segíthet a teológushallgatóknak megtalálni majd „saját” szakmájukat?

Érdemes a szóba jöhető szakmák és tevékenységek kapcsán három alapvető területet elsőként megnevezni, talán azért is mert ezek viszonylag evidensek: iskola, lelkipásztori szolgálat és az akadémiai pálya. Könnyű lenne elmagyarázni, hogy miről szól az „iskola” és a „tudomány művelés”, mint akadémiai pálya, de a „lelkipásztori munka” vagy a „lelkigondozás” tekintetében már nehezebb dolgunk van. A lelkipásztori munkatársak tevékenységének spektruma az elsőáldozási katekézistől a betegek kísérésén át a liturgiák szervezéséig vagy a (közösség)vezetői felelősségvállalásig terjed – és egyházmegyénként eltérő lehetőségek vannak erre. Ezért nem könnyű általánosságban megfogalmazni azt, hogy a lelkipásztori szakmák valójában mit is jelentenek, de bármit is jelentsenek, bárhogy is alakuljanak ezek, szükséges hozzá egy jó teológiai felkészültség.

Kicsit bonyolódik a teológusok számára elképzelhető szakmák csoportja, ha a teológiát, mint kompetenciákat fejlesztő tudományt vizsgáljuk, mert akkor egy viszonylag széles szakmai horizont tárul elénk. Vannak teológusok, akik főállásban oktatnak, nevelnek, a politikában vagy más konceptuálisan tervező és kivitelező szakmában dolgoznak. Vannak teológusok, akik személyzeti osztályokon, életvezetési tanácsadó cégeknél, levéltárakban, múzeumokban, avagy más kulturális intézményekben dolgoznak. Vannak teológusok, akik filmesként, bankárként vagy újságíróként keresik a pénzüket és állnak helyt az életben. Az a közös bennük, hogy nap, mint nap lenyűgözi őket az élet konkrét sokszínűsége.

A teológusok színes szakmai életrajza azt bizonyítja, hogy a teológia „szakmái” alig határozhatók meg előre, viszont az élet minden területén helytáll az, aki teológiát tanul. Ennek oka van. Először is, a teológia, mint tudomány szakmai sokszínűségbe vezet, mivel a teológia enciklopédikus jellegű tudomány. Az „Istenről való beszéd”, Isten kinyilatkoztatásának kérdései nagyon különböző formákban kerülnek megvizsgálásra és ezért a teológia nemcsak a tudományos és vallási szempontból kompetens beszédkészséget fejleszti, hanem olyan készségek és kompetenciák fejlődését is lehetővé teszi, amelyek páratlanok az egyetemi tudományok palettáján: aki a teológia tanulmányozása során képesnek bizonyul a történelmi összefüggések felismerésére, a nyelvtanulásra, a jogi normák értelmezésére, a filozófiai és szisztematikusteológiai összefüggések megértésére, a világ társadalmi, vallási és politikai változás- és alkalmazkodás folyamatainak kritikus végig gondolására, vagy akár az egyházi gyakorlatok és egyéb vallási megnyilvánulások reflektálására vagy akár ezek előrejelzésére, az embert és társadalmat átfogó képzettségre tett szert és az élet számos területén helyt fog állni.

Másodszor, a teológiai tanulmányok a szakmai lehetőségek széles spektrumához vezetnek, hiszen a teológia teret nyit a hallgató saját személyiségfejlődésének és az emberről való átfogó reflexiónak. A teológiát lehetetlen úgy tanulmányozni, hogy az ne érintse magát az embert az ő teljességében, hiszen a teológia témái és nagy kérdései, azok az élet, az ember nagy témái és kérdései. Egyedül a hallgatókon múlik, hogy hogyan viszonyulnak ehhez. Ebben az átfogó szemléletben különféle érdeklődési körök, motivációk, értékrendek és attitűdök fenntarthatóan és kreatívan fejleszthetők. A teológiai tanulmányok során nemcsak a teológiát, mint tudományt és annak módszereit tanítják, hanem a teológusok személyisége is formálódik a tudomány befogadása révén.

Harmadszor, a teológus diploma szakmai lehetőségekhez vezet, mert ajtót nyit korunk társadalmi hálózatrendszereihez, amelyekhez a kapcsolódásunk vagy fakultatív vagy tényszerű. Az egyházi hálózatok a politika, a kultúra és a társadalom kapcsolódási csomópontjai. Elég, ha csak azt a bonyolult hálózatot vesszük példaként, mely egy plébánián összekapcsolódik, de az oktatási intézményekben, az egyházmegyei központokban vagy más egyházi szervezetekben sincs ez másként. A teológushallgatók általában maguk is gyorsan felismerik a csatlakozási lehetőségeket és megtalálják a kapcsolódást a már meglévő hálózatokhoz, továbbá felkészültek arra is, hogy fejlesszék azokat. A teológusok könnyen és kompetensen bekapcsolódhatnak az élet körforgásába és tudnak hálózatokban gondolkodni.

„Tanulj teológiát, és minden út megnyílik előtted!” A teológiai tanulmányok olyan foglalkozásokra is felkészítenek, melyekre talán gondolni se mersz. Így van ez akkor is, ha a teológia néha szerényen reklámozza önmagát az egyetemi szakok palettáján. Kezdj el teológiát tanulni, mert érdemes és sokan fognak örülni majd annak a szakmai és emberi felkészültségnek, amelyet ez a tudomány adni tud.

Csiszár Klára

doktorátusvezető

 

Fotó: Csiszár

Forrás: Andree Burke: Warum Theologie studieren? In: https://www.feinschwarz.net/warum-theologie-studieren/