Ferenc pápa 2021. december 2-6-a között, 35. nemzetközi látogatása során Ciprust és Görögországot kereste fel. A pápa a harmadik katolikus egyházfő, aki e két országba látogatott, előtte 2010-ben XVI. Benedek utazott Ciprus szigetére, míg II. János Pál pápa 2001-ben volt Görögországban, hogy az ottani közösségekkel találkozzon. Ferenc pápa a repülőn, Ciprus felé haladva, a következőképpen fogalmazott: „Szép utazás áll előttünk, amelynek során megérintjük a sebeket.” Látogatása során a Szentatya találkozott egyházi és világi vezetőkkel, menekültekkel, katolikus közösségekkel és fiatalokkal. Szavaival, jelenlétével pedig a szerető, sebeket gyógyító Istenre irányította az emberek figyelmét, kiemelve a nyitottság és a mások felé való fordulás fontosságát. A következőkben Ferenc pápa ciprusi és görögországi beszédeinek összefoglalásával kiemelem azokat a gondolatokat, amelyek különösen nagy hangsúlyt kaptak e néhány nap során.
Együtt hordozni a sebeket. Nicosiai homíliájában, az evangéliumi két vak személyét állítva elénk példaként, kiemelte a „mi”-ként való gondolkodás fontosságát, ezzel pedig kapcsolódott előző napi beszédéhez, melyben Pál és Barnabás közös igehirdető útjára utalva a testvériség, a testvéri Egyház szükségességét hangsúlyozta. Míg az individualizmus megbetegíti a szívet, addig a párbeszéd, az együtt járás a gyógyulás útjára vezet és kigyógyít személyes vakságunkból, fogalmazott a Szentatya. A menekültekkel való találkozás során a sebek közös hordozásának fontosságát és szükségességét hangsúlyozta, amikor a Gaudium et spes kezdetű lelkipásztori konstitúció következő pontját idézte: „a béke építéséhez feltétlenül szükséges a szilárd akarat más embereknek és népeknek, s azok méltóságának elismerésére és a testvériség gyakorlására.” (GS 78) Sebekként említette a mai világban tapasztalható gazdasági és világjárványügyi válságokat, amelyek fáradtsághoz és frusztrációhoz vezetnek. Felhívta a figyelmet arra, hogy elengedhetetlen az erőink egyesítése, „hogy gondoskodjunk másokról, mindenki valós lehetőségei szerint és a törvényesség keretein belül, mindig az első helyre téve minden férfi, minden nő, minden személy életének elvitathatatlan értékét.”
„Nem idegenek vagytok, hanem polgártársak.” A ciprusi és görögországi közösségeket egyaránt jellemzi a kultúrák és nemzetek sokszínűsége, így Ferenc pápa több felszólalásában is a különbözőségekben rejlő gazdagságra és az ebből forrásozó lehetőségekre irányította a figyelmet. A menekültek látogatásakor elhangzott beszédében Isten álmáról elmélkedett – hiszen Isten is álmodik, mégpedig egy békés világról, melyben az emberek testvérként tekintenek egymásra. A sokféleség sokszor félelmet szül és bezárkózást eredményez, hiszen azt érezzük, hogy a másik különbözősége veszélyezteti saját terünket, identitásunkat. Ferenc pápa azonban hangsúlyozza, hogy vigyázni kell, hiszen a félelem növekedése bizalmatlansághoz, gyanakváshoz és előbb-utóbb háborúhoz vezet. A félelem útját elhagyva a párbeszéd útján való haladást hirdeti, amely ledönti az egymás közötti válaszfalakat, a másik megismerése által pedig közösen tudunk dolgozni az egység építésén. Pál apostol görögországi küldetését állítva elénk kiemeli, hogy az apostoli magatartás nem a hittérítésen, hanem Jézus szelídségén alapul, így mindig a másik befogadásával kezdődik. A pápa kijelenti továbbá, hogy az Egyház szándéka nem az uniformizálás, hanem a különböző kultúrák integrálása.
„Az Úr a kicsinységet és az alázatot kedveli.” Advent második vasárnapján az evangélium Keresztelő Szent János alakját állítja elénk, Ferenc pápa Athénban pedig, ehhez kapcsolódóan, a pusztáról és a megtérésről elmélkedett. Rávilágított, hogy bár a puszta egy üres tér, ahol szinte nincs is élet, Isten dicsősége mégis ott tárul fel, nem a tekintély és műveltség földjén, Jeruzsálemben vagy Rómában. A puszta tehát nem a reménytelenség és kilátástalanság földje, hiszen Isten épp oda jön, ahol a szomorúság és a magány uralkodik, és olyan helyzetekbe érkezik, amelyekből látszólag nincs kiút. Korábban, amikor a pápa Szent Pál athéni útjáról elmélkedett, hasonlóan kiemelte a bizalommal való előrehaladást és az ismeretlen helyzetekkel szembeni bátorságot, hiszen „Isten országának titka az apró dolgokban rejlik, abban, ami gyakran láthatatlan és észrevétlen.”
Megtérés. Advent második vasárnapjának evangéliumáról elmélkedve a pápa kiemelte, hogy Keresztelő Szent János arra hív, hogy menjünk tovább, lépjünk túl saját gondolkodásmódunkon és azon, amit az ösztöneink súgnak, mert a valóság nagyobb, Isten nagyobb. „A megtérés tehát azt jelenti, hogy nem hallgatunk arra, ami elveszi a reményt, arra, aki azt ismételgeti, hogy az életben semmi sem fog változni.” – fogalmazott a Szentatya. „Kérjük a remény kegyelmét! Istennel a dolgok megváltoznak.” – emelte ki, hozzátéve, hogy a világ pusztaságai ma szomjaznak a reményre, hiszen a remény újraéleszti a hitet és a szeretetet.
„Ismerd fel, hogy amiatt vagy értékes, ami vagy, és nem amiatt, amit birtokolsz.” Görögországi tartózkodásának utolsó állomásaként fiatalokkal találkozott, akiket az Istennel folytatott párbeszédre és a vele való nyitottságra bátorított. Nem győzte hangsúlyozni, hogy Isten mindenkit szeret és örömét leli minden egyes személyben, hiszen mindenkit jónak teremtett és jónak is lát. Az Isten iránti nyitottság tehát feltételezi, hogy engedjük, hogy szeressen minket, hiszen a kereszténység sem arról szól, hogy ezt vagy azt megcsinálunk, hanem elsősorban azt jelenti, hogy felismerjük, egyediek vagyunk Isten szeretete számára. Amint azt az Evangelii gaudium kezdetű apostoli buzdításban is olvassuk, „minden keresztény annyira misszionárius, amennyire Jézus Krisztusban találkozott Isten szeretetével” (EG 120), így Ferenc pápa, a fiatalokhoz intézett beszéde végén, a szolgálatra és a mások felé való kilépésre buzdította őket. „Búcsúzásul ezt kívánom nektek: bátorságot, hogy előrehaladjatok, bátorságot, hogy kockázatot vállaljatok, bátorságot, hogy ne maradjatok a fotelben. Bátorságot, hogy kockázatot vállaljatok, hogy mások felé menjetek, hogy sose szigetelődjetek el, hanem mindig másokkal együtt legyetek. És ezzel a bátorsággal mindegyiktek meg fogja találni önmagát, meg fogja találni a másikat, és meg fogja találni az élet értelmét.”
Krsmanović (Kántor) Viola, doktorandusz hallgató
Foto: https://www.zeit.de/politik/ausland/2021-12/papst-franziskus-griechenland-lesbos-migration-reportage?utm_referrer=https%3A%2F%2Fwww.google.com%2F
Felhasznált források:
https://www.magyarkurir.hu/ferenc-papa/ferenc-papa-es-ii-jeromos-ortodox-ersek-talalkozoja-athenban
