Az Istenbe vetett hit és a vallási intézményekre való támaszkodás krízis idején növekedő tendenciát mutat. Erről részletesebben doktori iskolánk tanára, Holló László beszélgetett az Erdélyi TV műsorában.
“A liturgikus térnek pasztorálteológiai szempontból a tér és idő produktív, életet szolgáló kölcsönhatásban van jelentősége.” – fogalmazott Csiszár Klára, majd hozzátette: “Azt kívánom, találjuk meg azt a lehetőséget tereink, templomaink kihasználásában minden körülmény között, ahol a mi lelkünk is táncra perdül, és amely a lélekben való istenimádással felszabadít bennünket a romos, üres letargiából.” – Doktori iskolánk igazgatója, a Romos templomok jövője témáját boncolgató nemzetközi konferencián tartott előadást, melyet a Szent Cirill és Metód Nemzetközi Püspöki Konferencia szervezett. A közel 100 résztvevő mellett jelen voltak a szervező püspöki konferencia tagjai, a Szentszék képviselője, a Renovabis igazgatója.
A háborúk kemény valósága a történelem során és azon túl is különböző tulajdonságokat hoz ki az emberekből. Míg egyesek passzívak, érzéketlenek a szenvedés iránt, mások késztetést éreznek a segítségnyújtásra és cselekszenek. A közvetlenül érintettek szenvedése szavakkal leírhatatlan, és a kapott segítség olyan, mint egy isteni adomány. Gyakran az egyetlen vigaszuk az Istenbe vetett hit és az embertársaik emberségébe vetett remény marad.
Nem maradhatok érzéketlen korunk embertelen tettei iránt, amelyek az ukrajnai háborúban zajlanak. Nemrég olvastam egy cikket Constantin Necula ortodox paptól, és úgy gondoltam, megosztom veletek, mert keresztényként, felekezettől függetlenül, elsősorban emberek vagyunk, akiket ugyanaz az Isten teremtett, akihez mindannyian a Miatyánkot intézzük. Nem a hírnév, nem a hírnév, nem a társadalmi pozíció határozza meg legjobban a lényegünket, hanem az a tény, hogy EMBEREK vagyunk, akiket az ő “képére és hasonlatosságára” teremtett (vö. 1Ter 1,26).
Augusztus 21. és augusztus 27. között Kolozsváron intenzív író-olvasó műhelyt tartunk a Vallás, Kultúra, Társadalom Doktori Iskola kutatói számára.
Az Úrangyala elimádkozása után Ferenc pápa erőteljes szavakkal kérte az Ukrajnában folyó háború azonnali befejezését. A Szent Péter téren összegyűlt hívekkel imádkozott Máriához, Ukrajna Királynőjének közbenjárásáért. A pápa köszönetét fejezte ki azoknak, akik befogadják a menekülteket, a helyszínről tudósító újságíróknak, akik életüket kockáztatják, valamint sürgette a harcok beszüntetését, a tárgyalások mielőbbi megkezdését, a józan ész győzelmét.
Az alábbiakban T. Szabó Levente, habilitált egyetemi docens (BBTE Bölcsészettudományi Kar) írását tesszük közzé, melyet Jonica Xénia nyilvános doktori védését követően juttatott el hozzánk. Köszönjük a közzétételhez való hozzájárulását.
Három és fél évvel ezelőtt indult az önálló katolikus doktori iskola, amely keretében nemrégiben megtartották az első sikeres doktori védést. Az ünnepi alkalom apropóján az alapításról és a doktori iskola lehetőségeiről Vik Jánost, a Római Katolikus Teológia Kar dékánját kérdeztük.
Több szempontból is „első” volt Jonica Xénia doktori védése, amelyet február 3-án, csütörtökön délután tartottak. Ez volt az első nyilvános doktori védés a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Kar keretein belül a 2018–2019-es tanévben elindult önálló katolikus doktori iskolában. Ugyanakkor Xénia az első olyan doktorandusza Csiszár Klára doktorátusvezetőnek, aki elnyerte a doktori címet.
Az „organikus” (szó eredete: latin, organicus = szerves) jelzőt ma divatos különböző kifejezések elé tenni (organikus élelmiszer, organikus építészet, organikus kozmetikumok), ami azt jelzi, hogy élő az a valami. Nekem ez nagyon tetszik, nem csak hogy tetszik, hanem tudok is azonosulni vele. Olyannyira, hogy nagyjából harminc évvel ezelőtt elkötelezett „organikus” párti lettem. Az Organikus pedagógia is pillanatok alatt közel tudott jönni hozzám, és azt kívánom, hogy fejlődjön, terjedjen és fakadjon minél több élet belőle.
Ferenc pápa január első napján, a Szent Péter térre néző Apostoli Palota ablakából arra buzdította a világot, hogy az emberiség „merje feltűrni az ingjének az ujját” a béke érdekében.
A Béke 55. Világnapja alkalmából a világ 1,3 milliárd katolikusának vezetője, Ferenc pápa Angelus-beszédében az erőszak leállítására buzdította a világot, és azt mondta a vatikáni Szent Péter téren összegyűlt embereknek, hogy tartsák meg a békét gondolataik előterében.